Emelkedő GDP előrejelzés és pozitívabb kilátások a Takarékbanktól 2023-ra vonatkozóan
A vártnál gyengébb harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény miatt a 2022. évi GDP növekedési előrejelzését a Takarékbank 5,3%-ról 4,8%-ra csökkentette, azonban az idei évit 0,4%-ról 0,8%-ra emelte.
Az elhúzódó háború, az elszálló energiaárak negatív hatásai, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint a tavalyi súlyos aszálykárok számottevően rontották a tavalyi évi gazdasági teljesítményt. Az aszály által sújtott mezőgazdaság tavalyi alacsony bázisa miatt ugyanakkor idén pozitívan járulhat a gazdasági növekedéshez, amennyiben nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívül súlyos aszály, aminek igen kicsi a valószínűsége.
A háború, az elszálló energia, és nyersanyagárak, valamint az aszály nélkül a tavalyelőtt év végi és tavalyi év eleji lendületes növekedés áthúzódó hatásai miatt tavaly 7%-hoz közelítő növekedési ütem is elérhető lett volna.
Az ukrajnai háború számos közvetett, valamint közvetlen hatáson keresztül rontja a hazai növekedési kilátásokat. A közvetett hatások leginkább az ellátási – főleg energiaellátási – láncok zavarain és ezzel szoros összefüggésben a külföldről begyűrűző árnyomáson keresztül érvényesülnek.
Jelentős bizonytalanságot okoz, hogy a háború időtartama, végkimenetele, a szankciók további fokozása továbbra sem ismertek. Ezek hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag-, és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlan, ami az árupiacokon szélsőséges áringadozásokat, volatilitást okozott. Ilyen körülmények között nem csupán a növekedési, hanem az inflációs, államháztartási, külkereskedelmi előrejelzések is fokozott nehézségekbe ütköznek.
A növekedési kilátásokat beárnyékolja a globális gazdaság várható lassulása, egyes vezető gazdaságok fokozódó recessziós kilátása a meglóduló infláció és az ez ellen hozott erősödő monetáris szigorítások következtében. A növekedést a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint a gazdaság többi szereplőjének, így a vállalkozások és állami intézmények, önkormányzati energiaszámlájának megugrása is érdemben rontja, ami egyes ágazatokban átmeneti, vagy végleges termeléscsökkentéshez vezethet. Ezt némileg ellensúlyozhatja a kormány energiaigényes termelőágazatok szereplőinek tervezett támogatása. A növekedést ezenkívül a rendkívül súlyos aszály következtében visszaeső mezőgazdasági termelés is jelentősen visszahúzza.
A hazai kilátások nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor kedvezőbbek, mivel a tavalyi bőven kétszámjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek éves átlagban felülmúlták a vártnál lényegesen magasabb inflációt, így a reáljövedelmek tavaly is emelkedtek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez.
Az érdemben megugró infláció a tavalyi őszi hónapoktól már csökkenti a reálbéreket, ami a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelésével és az üzemanyagárplafon eltörlésével mérsékli a fogyasztást, a durván elszálló energiaköltségek és az infláció megfékezése érdekében megemelt kamatok pedig a beruházásokat foghatják vissza.
A hazai GDP harmadik negyedévben bekövetkezett negyedéves csökkenése miatt – amit elsősorban a mezőgazdasági kibocsátás meredek visszaesése okozott – tehát igen nagy valószínűséggel technikai recesszióra lehet számítani, ami azonban mérsékelt lehet, a fűtési szezon lefutásával pedig a második negyedévtől ismét növekedésre számítunk. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége ugyanakkor erőteljes kockázatot jelent, ami jelentősen rontja a hazai gazdasági szereplők elkölthető jövedelmét.
A kilátásokat ellentétes irányú kockázatok övezik. Pozitív szcenárió lehet, ha az uniós pénzeket sikerül teljesen felszabadítani a mérföldkövek teljesítésével, ha Európának sikerül elkerülnie az energiaválságot, ha az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve, ha a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít. A növekedést támogatja az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is. Mivel a tavalyi növekedést jelentős mértékben húzta le az aszály által sújtott mezőgazdaság, idén jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy várhatóan nem ismétlődik meg a 2022. évi rendkívüli mértékű aszály.
A növekedésre érdemi kockázatot jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, mivel számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ami a hazai termelést is meredeken visszafogná és újra elszálló energiaárakhoz vezetne.
Kedvező ugyanakkor, hogy egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztározók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi időjárás, valamint az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók elkezdődött alkalmazkodása miatt, így nem volt szükséges érvénybe léptetni a vészhelyzeti intézkedéseket egyes energiaigényes, nagy földgázigényű ágazatok kényszerű leállításával. Ennek köszönhetően a várható visszaesés a jelenlegi ismeretek alapján kifejezetten enyhe lehet, de sok a kérdőjel az ezévi gázbeszerzésekkel kapcsolatban. Továbbra is kérdéses, hogy idén mivel pótolják a kieső orosz gázszállításokat.
2022-ben sok alkalommal foglalkoztak a Vállalkozói hitel, hitelprogram megoldások | ZöldSzéchenyiKártya (zoldszechenyikartya.hu) szakértői a vállalkozásokra ható gazdasági tényezőkkel. Azok a tényezők amelyek leginkább befolyásolták a működést továbbra is fennálnak, mégha pozitívabb is az előrejelzés.
Véleményünk szerint a meglévő üzleti koncepciók és tervek finomhangolása szükséges és ez alapján a beruházások felülvizsgálata, vagy a sokáig halasztott döntések meghozatala. Ebben továbbra is állnak rendelkezésre a szakértőink.
#GDP #háború #aszály #energiaárak #gázszállítás #pozitívabbkép #Takarékbank #SuppanGergely
Forrás: Takarékbank Negyedéves Makrogazdasági Kitekintő 2023 január, Hitel, hitelprogram megoldások | Zöldhitel Csoport (zoldhitel.hu)
